A tudósok azt ünnepelték szerda délelőtt Darmstadtban, hogy a Philae leszállóegység levált a Rosetta űrszondáról. Az Európai Űrügynökség darmstadti irányítóközpontjába 10 óra után érkezett meg a jel a sikeres műveletről.
– Együtt éltünk és repültünk 10 évig, most pedig az üstökös felé tartunk- mondta a misszió repülésirányítója.
A leszállóegység mintegy hét óra alatt éri el a
Csurjumov–Geraszimenko-üstököst, ahonnét, ha minden jól megy, mintákat fog gyűjteni. A tudósok a történelem során először kielemezhetik az üstökös magjának ősi, a Naprendszer születésének idejéből származó anyagát.
– Azt várom a Rosetta-missziótól, hogy megértsük, hogyan működnek általában az üstökösök. Számomra ez az egész művelet alapvető célja. Elkísérjük az üstököst útján jövőre, amikor megközelíti majd a Napot.
Így lehetőségünk lesz megfigyelni, hogyan változik az üstökös és tevékenysége.
Az üstökös mintegy 510 millió kilométerre kering a Földtől, és jégből valamint porból áll. Az űreszköz landolását meghiúsíthatja, ha sziklának ütközik, de akár sokminden meghiúsíthatja.
A Philae jele a leszállásról várhatólag öt óra körül éri el a Földet. Hasonló műveletet még nem hajtottak végre az űrkutatásban.
A tudósok nem tudták elindítani a rendszert, amely elősegítette volna a Philae landolását,
így az űreszköz most csak a szigonyait és a lábán lévő csavarokat használhatja, amikor földet ér. Ez nem könnyíti meg a műveletet, hiszen a landolási terület nem sík.
A Rosetta augusztus óta tartózkodik az üstökös közelében- a Philae mintegy 22 kilométeres távolságból indult el az Agilkia elnevezésű leszállási hely felé.
Az Európai Űrügynökség több mint tíz éve kezdte a missziót.
– Éveket töltött együtt a Rosetta és a Philae, mielőtt útjaik elváltak. A kis leszállóegység számára ez egy ugrás a sötétbe, hogy az univerzum eredetének titkait kutassa- mondta az Euronews helyszíni tudósítója.
