A közlekedés az egyik legfőbb emberi szennyezési forrás, az üvegházi gázkibocsátás negyedéért felelős. Mit tehetünk azért, hogy meggyőzzük az embereket, váltsanak kerékpárra vagy elektromos autóra, használják többet a tömegközlekedés?
Az ENSZ égisze alatt a türkmén fÅ‘városban, Asgabatban megszervezett elsÅ‘ Globális Fenntartható Közlekedési Konferencia azokat a szakembereket igyekezett egy asztalhoz ültetni, akiket komolyan foglalkoztat az a probléma, hogyan lehet a közlekedés és a szállÃtmányozás környezeti terhelését csökkenteni. A fórumot az ENSZ leköszönÅ‘ fÅ‘titkára, Ban Ki-Moon nyitotta meg.
- Az emberek miatt vagyunk itt, ide értve a gyermekeinket és az unokáinkat – mondta a főtitkár. – A fenntartható közlekedés szükséges, de nem elégséges feltétele egy biztonságosabb és egészségesebb világnak mindenki számára.
Becslések szerint a közlekedés emészti fel a világ energiaellátásának negyedét, Ãgy jelentÅ‘sen hozzájárul az üvegházi gázok kibocsátásához. A kibocsátás nagyobb része a fosszilis üzemanyagok elégetésébÅ‘l származik. Ezért nagyon fontos, hogy a kormányok meggyÅ‘zzék az autóvásárlókat, hogy váltsanak elektromos autókra, Ez történik például Norvégiában: itt a legnagyobb az egy fÅ‘re esÅ‘ elektromos autók száma a világon.
- Ha elektromos autót vásárol Oszlóban, akkor használhatja a buszsávot az út szélén, Ãgy dugó esetén sem ragad be. Az elektromos autókon alacsony az adó, vagyis gazdasági értelemben is okos dolog ilyet venni – mondta John Mikal Kvistad, a teheráni norvég nagykövetség munkatársa.
Nem csak az elektromos autó jelenti a fenntartható közlekedést. A nagyvárosokban a megoldás része a kerékpározás és a tömegközlekedés is. Az utóbbi mellett kardoskodnak a szakértők is, mert a légszennyezése kisebb, mint az autóké. A tömegközlekedési formák közül is az elektromosak a legkevésbé szennyezők.
- Az elektromos vonatok jobbára környezetbarátnak mondhatók, attól függÅ‘en, tiszta forrásból származik-e az elektromos áram – magyarázta Jean-Pierre Loubinoux, a Nemzetközi Vasúti Unió igazgatója. – Marrakeshben van a világ legnagyobb naperÅ‘műve, és ezt az elektromos vonatok működtetésére szánják. Vannak más jó példák is a világban, és Türkmenisztán adottságai is megvannak ahhoz, hogy napenergiát állÃtson elÅ‘, amellyel a vonatokat lehetne hajtani.
Ugyanakkor a közlekedési rendszerek fenntarthatóvá alakÃtásához rengeteg pénz kell. Egy 2016 októberében elkészült ENSZ-jelentés szerint évente kétezermilliárd dollárnyit kellene globálisan fektetni a zöld közlekedésbe. Nem sok ország áll készen erre.
- A fejlÅ‘dÅ‘ országoknak a bruttó nemzeti össztermék 3 százalékát kell infrastruktúra-fejlesztésre fordÃtaniuk – az ENSZ gazdasági és társadalmi ügyekért felelÅ‘s fÅ‘titkárhelyettese. – De a közfinanszÃrozás – hazai és külföldi forrásból összesÃtve – nem elég. Mobilizálni kell a magánszektort.
Bár óriási a zöld közlekedés kialakÃtásának becsült bekerülési költsége, a beruházás a jövÅ‘ben alacsonyabb üzemanyagmegtakarÃtást és alacsonyabb m